Oppenheimer menedéke, St. John karibi szigete

Nemrég hazánkban is bemutatták a legendás filmrendező, Christopher Nolan rendezte Oppenheimert. A film Robert Oppenheimer 20. századi fizikusról szól, aki a Manhattan terv igazgatójaként egyike azoknak, akiket az “atombomba atyjaként” emlegetnek.

Kevesen tudják azonban, hogy meghasonulása és kegyvesztése után a neves fizikus élete utolsó éveinek jelentős részét a Karib-tenger egyik rejtett gyöngyszemén, a St. John-szigeten töltötte. 

Az Amerikai Virgin-szigetek titkos gyöngyszeme, St. John

Oppenheimer családjával 1954 nyarán, mintegy menekülésként hajóra szállt, és így fedezték fel a mesés St. John-t. Oppenheimert valószínűleg az vonzotta a szigethez, hogy karibi idillje szöges ellentétben állt az amerikai nagyvárosi nyüzsgéssel, amiben élete nagy részét töltötte. Oppenheimer tragikus történetéről a lap alján írunk bővebben.

A sziget távolisága egyúttal megvédte őt és családját az amerikai publikum zargatásaitól. Haláluk után Oppenheimer és felesége hamvait a St. John-i nyaralójuk közelében elterülő Hawksnest-öbölben helyezték el, majd lányuk “St. John népére” hagyta a birtokot, így az a mai napig közterület.

Utazási csomagjaink kiemelkedően jó ár-érték aránnyal a világ legjobb trópusi úti céljaira repülővel, szállással, transzferrel ellátással már 408 500 Ft/fő-től: https://mortons.hu/top

A két hektáros telek, melyben Oppenheimer utolsó éveinek nagy részét töltötte, ma Oppenheimer Beach néven ismeretes, és bár a legtöbb térképen nem szerepel, fehér homokjával, kristálytiszta vizével, árnyékot adó pálmafáival és csendes nyugalmával érdemelte ki a Virgin-szigetek egyik legjobb strandja címet. Az Oppenheimer Beach a szintén népszerű Hawksnest Beach közvetlen közelében található.

Napjainkban St. John az Amerikai Virgin-szigetek legkisebb, legtávolabbi és legfejletlenebb szigete, ami biztosítja a sziget érintetlen karibi varázsát. A bozótos erdőkkel és kaktuszokkal borított szigeten nincsen repülőtér, és tengerjáró hajóknak megfelelő dokk sem. A látogatók nagy része St. Thomas felől érkezik komppal, ahonnan nyitott tetejű, kisteherautókból átalakított taxik szállítják őket szálláshelyük vagy a csodálatos strandok felé. 

A szigeten található még a búvárkodásra és fürdőzésre egyaránt alkalmas Trunk Bay, és népszerű víz alatti tanösvénye, amely az öböl korallzátonya mentén húzódik, és ahol víz alatti táblák mutatják be a korall változatos élővilágát. 

A Karib-tenger kevésbé ismert csodái

Az Amerikai Virgin-szigeteket St. John mellett két nagyobb sziget, St. Thomas és St. Croix, valamint számos apróbb sziget alkotja. Bár hivatalosan az Egyesült Államok külterületének számítanak, kultúrájukban, életvitelükben és természeti adottságaikban sokkal inkább a karibi hatás érvényesül. 

A szigetek fő bevételi forrása a turizmus, de a legtöbb látogató kirándulóhajón érkezik és ritkán tölt itt 1-2 napnál többet, így a szigetek autentikusabb élményt nyújthatnak, mint más, turisták körében népszerűbb karibi szigetek. 

Az Amerikai Virgin-szigetek strandjain kívül híres még természeti adottságairól. A szigetek területén számos nemzeti park és ökológiai rezervátum található. Ilyen például a St. John majdnem kétharmadát és környező óceáni területeket lefedő Virgin Islands National Park, amely híres könnyűbúvárkodási, sznorkelezési lehetőségeiről és esőerdei túraútvonalairól. 

Az atombomba atyja

Oppenheimer New Yorkban született 1906-ban, és 1925 szerzett a Harvardon BSc diplomát kémiából, majd 1927-ben a Göttingeni egyetemen PhD fokozatot fizikából. Életpályája során, a Manhattan terv előtt és után is, jelentősen hozzájárult az elméleti fizikához, és nagy sikereket ért el az atomfizika területén kívül a kvantumfizikában is. 1942-ben csatlakozott a Manhattan tervhez és 1943-ban annak egyik igazgatójává nevezték ki. Vezetése alatt kollégáival a világon elsőként alkottak nukleáris fegyvert.

Oppenheimer azonban a projekt sok más résztvevőjével egyetemben nem örült egyértelműen a sikernek. Bár a háború után rangos pozíciókat kapott és vezető szereplője lett az USA atomenergetikával kapcsolatos programjainak, a Hiroshimában és Nagasakiban okozott pusztítás láttán az atomhadviselés egyik legkorábbi és legnevesebb ellenzőjévé vált, és a hidrogénbomba kifejlesztését sem támogatta.

Sajnálatos módon ez az állásfoglalás nemkívánatos személlyé tette az akkori, a hidegháborús félelmek által dominált politikai rendszerben, így figyelmeztetései süket fülekre találtak. 1954-ben egy hetekig elhúzódó és sokszor heves vitákba torkolló biztonsági meghallgatás eredményeképp megfosztották minden befolyásától és politikai szerepétől.

Az egyik napról a másikra kegyvesztetté vált Oppenheimer ugyan folytatta fizikusi tevékenységét, és 1963-ban részlegesen rehabilitálták, régi elismertségét sosem kapta vissza. A meghurcoltatás valószínűleg hozzájárult, hogy láncdohányosként 1967-ben gégerákban hunyt el.