Az idén 850 éves pisai ferde torony viszontagságos története

Idén ünnepli nyolcszázötvenedik születésnapját a pisai ferde torony. Ennek örömére röviden bemutatjuk a legendás építmény kalandos történetét, és a történelmi jelentőségű toszkán város kevésbé ismert látványosságai közé is bepillantunk. 

A torony majd' ezeréves története 

A pisai ferde torony Pisa katedrálisának külön álló harangtornya. A torony alapkövét a középkori Pisai Köztársaság aranykorában, 1173 augusztus 9-én helyezték el, miután egy Berta nevű özvegy jelentős összeget adományozott a katedrális harangtornyának építésére.

1178-ig elkészültek az első két emelettel, majd a harmadik emelet oszlopsorának építése során jelentkeztek először a torony stabilitásával kapcsolatos problémák: A talaj gyengesége miatt a torony megsüllyedt. Emiatt és a Pisai Köztársaság különböző háborús helyzetei miatt az építkezés majdnem száz évig szünetelt, és a torony nagy szerencséjére a talaj ez idő alatt leülepedett.

Mikor 1272-ben folytatódott az építkezés, a torony dőlését úgy igyekeztek helyreállítani, hogy az újabb három szintet az alsó három szinttel ellentétes szögben építették. Ezek építése 1284-ben fejeződött be, ekkor azonban újabb száz évre leálltak a munkálatok, mert a városállam olyan jelentős vereséget szenvedett a Genovai Köztársaságtól, hogy az hosszú távú gazdasági hatásokkal is járt.

Az utolsó emeletet 1372-ben fejezték be, és ekkor kerültek elhelyezésre a torony első harangjai is. 

A torony kezdeti dőlését több későbbi esemény is súlyosbította. 1838-ban kiástak egy utat a torony körül, hogy a torony alja láthatóvá váljon, ami tovább növelte az elhajlás szögét, majd a 20. század elején Benito Mussolini rendelkezett úgy, hogy a tornyot ki kell egyenesíteni. Ennek érdekében betont öntöttek az alapzatba, amitől a torony tovább süllyedt a gyenge talajba. 

A második világháború során a tornyot az amerikai hadsereg majdnem lerombolta, mivel azt gyanították, hogy a németek megfigyelőállásként használják. Szerencsére a gyanú megerősítésére küldött katonatisztet lenyűgözte a katedrális és a torony szépsége, ezért nem rendelt el tüzérségi csapást a torony ellen. 

A harangtorony hosszú életpályája során természetesen számos legenda fűződött hozzá. A legismertebb szerint a toronyból Galileo Galilei ledobott két eltérő tömegű ágyúgolyót, hogy ezzel bizonyítsa, hogy az esési sebesség független a tömegtől. 

A ferde torony megmentése

A torony dőlési szöge a huszadik századra veszélyessé vált. Az olasz kormány 1964-ben segítséget kért, hogy a torony leomlását megakadályozzák, de a feladatot megnehezítette, hogy fontosnak tartották a torony dőlésének bizonyos fokú megőrzését, mert ez a tulajdonsága tette a világ egyik legismertebb épületévé és idegenforgalmi attrakciójává. 

Összeállt egy mérnökökből, matematikusokból és történészekből álló nemzetközi csoport, mely húsz év munkával megtalálta a torony stabilizálásának legmegfelelőbb módját. A torony dőlésszöge eddigre elérte a 4,5 fokot és 1990-ben a tornyot és környezetét elzárták a látogatók elől. A terhelés csökkentése érdekében a harangokat eltávolították és biztonsági okokból a környező házakat is kiürítették.

A megmentési munkálatok érdemben 1993-ban kezdődtek, és 8 évig tartottak. A torony dőléssel ellentétes oldalán a talapzat alatt eltávolították a talaj egy részét. Ez megállította további dőlést, és a legújabb jelentések szerint a dőlésszög valamennyivel csökkent is.

A 2001-es újranyitása óta a pisai ferde torony 4,6 centiméterrel egyenesebb lett, és ezzel a szakértők szerint visszatért a 19. század eleji biztonságosabb állapothoz, és az ellenőrzéseket semmiképpen sem bízzák a véletlenekre. A torony megfigyelési rendszerének a talajszinti vizsgálatok mellett részét képezik műholdas mérések is, és ezzel a pisai ferde torony a világ egyik legszigorúbban ellenőrzött emlékműve. 

Pisa, a középkori ékszeresdoboz 

A ferde toronynak is helyet adó pisai dóm tér a világ egyik legjobban megőrzött középkori építészeti komplexumaként Piazza del Miracoli (azaz a Csodák Tere) néven 1987-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára.  

A ferde tornyon kívül a tér részét képezi három további lenyűgöző középkori építmény. Az 1063-tól 1092-ig épített és 1118-ban felavatott katedrális, melynek tervezője olyan változatos korabeli forrásokból merített ihletet, mint a lombard, a bizánci és a muzulmán építészet.

A katedrális különleges pompáját annak köszönheti, hogy a velencei Szent Márk-székesegyház építését ugyanabban az évben kezdték, és a két városállam azon versengett, melyikük tudja a legszebb és legfényűzőbb templomot megalkotni.

A dóm téren található még az Olaszországban legnagyobb, és kívül-belül domborművekkel és szobrokkal díszített keresztelőkápolna, és a Campo Santo (Szent Föld) névre hallgató fallal körülvett temető. A Campo Santo a legenda szerint a Harmadik keresztes hadjárat során a Golgotáról Pisába szállított föld köré épült, és belsejében egy látványos oszlopcsarnok található.

A mesés Pisa látványosságai itt koránt sem érnek véget. A város középkori gazdagságának köszönhetően bővelkedik építészeti remekművekben: a pisai dóm téren kívül még 20 darab történelmi templom és számos középkori palota is található a költői szépségű középkori óvárosban. A csodálatos városképnek és a számtalan múzeumnak, képgalériának köszönhetően Pisa meglátogatása méltán nevezhető időutazásnak az olasz reneszánsz korába. 

A napsütötte Toszkána 

Ráadásul Pisa elhelyezkedése is kitűnő. Toszkánát nem véletlenül tartják Olaszország legromantikusabb régiójának. A szelíd lankás, lenyűgöző tájak mellett a térség telis-tele van olaszos hangulatú bájos falvakkal, a szőlőföldek között megbúvó nagyszerű borospincékkel, és Pisától mindössze 90 kilométerre található a reneszánsz bölcsője, Firenze. A képen San Gimignano városkája látható.